Letettem a "keresztemet"
"Mindenkinek megvan a maga......." - hányszor hallottuk... ...hát nekem köszönöm, már nincs! Még a lakásból is kiraktam, ami volt.
A történetem - mint oly sokszor már - most sem szokványos...
Már évekkel ezelőtt "dolgoztam" ezen a story-n', de maradt némi elvarratlan szál! Tegnap még elvégeztem az "utolsó simításokat". Éreztem, hogy valami még lehúz...
Engem is mint sokunkat, megkereszteltek baba koromban. Református egyház. Nem az én döntésem volt... (De így volt rendben - akkor...)
Az viszont igen, hogy nem szeretném ezt "cipelni". Számomra az egész teljesen másról szól, mint aminek be van állítva!
Most itt nem szeretnék durva részletekbe bonyolódni, aki ezen a fronton képben van, tudja... /Privát szívesen elmesélem ;) /
Így finoman fogok írni arról, hogy részemről nem vallás kérdése a hit. A Gondviselés, Mindenható, Isten - ki hogy hívja - a szívemben van/él!
Nem kell hozzá semmiféle "trükk", épület és "kézenállás" SEM!
Szeretem!
Napi kapcsolatban vagyunk nagyon régóta!
Ő is SZERET!
A TISZTA SZERETET! - ahogy én hívom.
Ott van MINDENhol és MINDENben! ;)
Szóval, ahogy családállításon is visszaadtunk' néhány dolgot őseinknek, ami nem a mi "ügyünk" volt, úgy itt is ideje volt annak, hogy - megköszönve és elismerve Jézusnak a kereszthez fűződő összes tetteinek nehézségeit - visszaadjam a maradék kis "hozzámtapadt darabot" is..... 
Egy meditáció során "levettem" a keresztet magamról és megtisztultam minden "furcsa" energiától.... (!!!)
Újra szabad vagyok!
Semmilyen keresztet nem viszek, a csodákban hiszek!
A meditáció alatt végig Jézus segített!!!!!!! ;) Meg még egy angyal is, aki már járt itt lent.....
Ha Te is szeretnél ilyen "szertartást", vagy csak információt, írj és szívesen megosztom veled a részleteket.
Ez természetesen megint az én megélésem és hitrendszerem. Mindenki úgy érzi, gondolja, éli, ahogy neki illeszkedik a hitvilágához!
Fény, isteni szeretet kísérjen......! 
2020. szeptember 25.
